A fémből készült vízhordó alkalmatosság szükségességét a 19. sz. elején ismerte fel egy ceglédi kis iparos, Rónay János. A gyártás 1910 körül meg is kezdődik és hamarosan a környék közkedvelt folyadéktároló és szállító eszközévé válik. Az akkoriban használt agyagból készült vízhordó edények bár gyönyörűek voltak, törékenységük és súlyuk nem vehette fel a versenyt az alumíniumból készült edényekkel.
